Újraindulunk

Vagyis folytatjuk.Ott ahol abbahagytuk.Ma reggel 9-re kellett volna mennem a koriba elbeszélgetésre vagy mi a frászra.De sajnos nem tudtam menni.Persze hogy az anyagiak miatt.De el is felejtettem hogy odaszóljak.Így 10kor hívott a pszihológus/áter nem is tudom melyik melyik.Hogy várt engem.Én meg sajnálkozva elnézést kérve elmondtam hogy sajnos anyagilag ezt nem fogom tudni finanszírozni így ha lehetőség van rá maradjuk a delej utcánál ahol sztk alapon folyttahatjuk ezt az egészet.Persze semmi akadály ő beszél az ottani vezetőséggel odairányít minket és hívni fog hogy időpontot egyeztessünk hogy akkor oda menjek először én aztán közösen eldöntjük hogyan tovább.Nagyon nagyon sokat rágódtam mindenen Szamival kapcsolatban.Egyik nap amikor olyan volt Szami úgy éreztem nincs rá szükség.Viszont utána napokig nem bírrtunk vele megint akkor már megint azt éreztem muszáj tovább mennem.Nem azért mert nem fogadtam el az eredményt hogy nem beteg vagy nincs baja csak egyszerű anya-gyermek kapcsolat feloldásra van szükség.(bár ezt sem értem)Hanem azért mert nem csak velem kettőnkkel van gond.Mert nem mondhatom azt hogy nem jövünk ki egymással és nem szeretnék többre menni vele mint az egész napos szörnyülködés a gyereken.Próbáltam laza lenni engedni elnézni ráhagyni és a többi amilyen tanácsokat kaptam.De így sem jutottunk semmire sőt csak rosszabb lett.És újfent nem csak velem mindenkivel.Azért az eszembe jutott hogy mivel mindenki felé olyan amilyen felém akkor őket miért nem hívják be a pszihomókushoz hogy azokkal is feltárják feloldják a problémát?Én egyébként arra jutottam hogy a gyereknek nem személy szerint van gondja baja.Hanem úgy összességébe mindennel mindenkivel magával a világgal.Jó persze benne van a dac is mert hazudnék ha azt mondanám hogy nincs.Mert most éli ő is a csak azért is csak azért se akkor is akkor se korszakot és persze mindent akkor amikor neki kedve van hozzá.Legyen szó evésről pelenkázásról fürdésről sétálásról vagy egyéb ,,kötelezettségről". A többi téren még mindig nullán vagyunk.Most már nem az hogy nem úgy játszik valamivel ahogy kell hanem egyántalán semmi.Most ez lehet hülyén hangzik de a gyerek egyedül az evés ivásba leli örömét.Reggel ébredés után első utja a konyhába vezet és csapkodja a székét hümmögve nyafogva.Addig se öltözés semmi amig nem evett.Evés után meg már nem engedi.Épp hoyg megreggelizett (8kor) és otthagyta a negyedét 1óra múlva ismét csakodja a széket hogy enni akar vagy inni.Olyankor enni már nem kap csak inni.Legkésőbb 11kor már elkezdi a hisztit hogy éhes.Fél 12körül szokott ebédelni.Általában rendesen persze.Leteszem pihenni.2.hete nem alszik napközbe abszolút.Lényegtelen.De ahogy kiveszem első uta a konyha és paskolja a széket nyafogva.Rögtön gyorsan megint enni kell ivás után.És onnantól kezdve egészen a vacsoráig akárhányszor kimegy valaki a konyhába ő mutogat és enni kér és megvan sértődve ha nem kap mert az uzsonnáját is otthagyta.Ha mégis kap akkor 10percenként elvárja hogy kapjon akár egy szál ropit akár egy fél almát vagy akármit.És ebben leli örömét.Ilyenkor hatalmas örömtáncot jár és halandzsázik megállás levegővétel nélkül.És mikor nem evésről van szó Szami újabban semmit nem csinál csak megint fel alá mászkál két játékkal a kezébe.Annyira látványosan unatkozik vagy kínlódik vagy mit csinál hogy képtelenség elterelni a figyelmét.Most itt lakik anyum egyel többen vagyunk és itt a kutyája is anyunak.De még anyuval sem kommunikál sehogy és játéktevékenységre sem lehet bírni.Jó néha eszébe jut egyet tolni az autón vagy enni inni a pohárból tányérból de a nap nagy része nyafogással fel alá sétálgatással nyüglődéssel telik.Próbáltam már vele olyasmi módon is játszani ahogy ő akarja.Ahogy az ő fantáziája képzelte el (ami eddig nekem nem ment) de még úgy sem.De mondjuk odahozza a kétfajta legóját vagy építőkockáját hogy borítsam ki leülök hozzá a földre na akkro építsünk egy kis szikra pattan bennem hogy na hátha játszunk.De ahogy kiborítottam Szami két kockát felvesz és el is szalad vele.Hívom invitálom semmi reakció max nyafogás hogy hagyjuk már békén.De mindenkivel.Anyósom tegnap volt itt.Kapott tőle egy barbi babát dobozban.Szamit abszolút nem érdekelte csak a doboz.Anyós azt mondta legközelebb egy halom kartont vesz neki nem játékot.De mindig ez van.Akárhány játékot kap mindig a csomagolás érdekli.De azt is ráhagytuk had gyűrögesse tépkedje csináljon vele bármit addig is leköti magát ha már értelmes dolog nem megy.Na mindegy kár is ezzel kitelíteni az egész oldlat hogy nem játszik a gyerek.Alányeg a lényeg hogy a gyerek egyetlen öröme az evés ivás.Semmi más.Ezen felül csak a dac a hiszti a nyafogás nyüglődés.Fáradt vagyok már nagyon fáradt mert nem akarom felfogni hogy minden gyerek ezt csinálja.Függetlenül attól hogy teljesen más két gyerek.én ezt alá is írom.De akkor sem tudom és nem is akarom elhinni hogy egy 2éves gyerek CSAK ennyire képes.És ne jöjjön nekem senki azzal hogy tavaly mi törtét a környezetében.Mert amikor Szami ezeket a dolgokat elkezdte már jóval túl voltunk minden nehézségen.De majd ha végre továbbhaladunk egy fokot talán kiderülhet mi okozza ezt a viselkedést Szaminál.Amilyen ,,jó" volt karácsonykor és mindennel úgy csinált mindent ahogy kellett.JÁTSZOTT!!!! Ami nagy szó nála és megpróbálta kimondani hogy télapó ami helyett azt mondta hogy pópó már ez is haladásnak tünt és örültem.De mostanra megint egy hete csak szörnyülködés van és hajtépés mert őrület az a vinnyogás amit reggel 8tól este 8ig hallgatunk.A vendég gyerekekkel is éppen hogy elvolt.Első dolga az volt hogy kikapta a kézből a kukacot és tömte örült neki.Amikor elvettük éppen hogy egy kis nyafi volt.Aztán mikor előkerült ismét hogy akkor egyenek belőle együtt a vendég gyerekekkel Szami úgy tömte hogy rossz volt nézni.És pedig előtte másfél órával ebédelt.Úgyhogy most így állunk megint.A gyerek akkror örül ha ehet ihat és remeg a keze érte.Mint aki fél hogy elveszik tőle.Addig csönd és nyugalom van.De úgy tömö minden ételt hogy levegőt kap :( Szóval most döntöttem továbbmegyünk.Hátha jön valami segítség amivel javulnak már a dolgok.Mert bár igaz könyebb egy kicsit mint az elmúlt hónapok napok voltak.De így sem az igazi és így sem maradhat.Várakozó álláspont......