Gyermekpszichiátriai vélemény
Sándor Alexandrát (sz.: 2008.01.20.,anyja neve:Dinczing Gabriella;) három alkalommal (2010.május 28-án,június 4-én és 23-án) vizsgáltuk ambulanciánkon. Emelett az édesanyát 2010.július 28-ra várjuk megbeszélésre.
A vizsgálatot az édesanya,elsősorban Szandra nehezen értelmezhető és kezelhető viselkedés problémái miatt, a diagnózis és a kezelés tisztázása érdekében kérte.
Jelenlegi elhelyezés: Szandra korábban (2009. szeptembere és decembere között) járt bölcsődébe,azóta édesanyjával és jelenleg 9hónapos húgával otthon van. Az édesanya elmondása szerint Szandra ez év szeptemberétől (húgával együtt) a helyi bölcsődébe fog járni.
Kórelőzményét illetően hivatkozunk korábbi véleményeire, illetve ambulanciánk adatbázisában tároljuk az általunk felvett anamnesztikus interjú és kérdőív adatait. Kiemeljük hogy Szandrát 2009 novemberében a Budapesti Korai Fejlesztő Központban vizsgálták, gyermekgyógyászati és gyermekneurológiai szempontból egészségesnek véleményezték. A nehézségek hátterében anya-gyerek kapcsolati problémát feltételeztek, pszichológiai segítséget ajánlottak. Az édesanya elmondása szerint ezt anyagi okok miatt nem tudták igénybe venni.
Jelen vizsgálataink tapasztalatai: Vizsgálatainkon célzott informális vizsgálatok és szülői interjú mellett az ADOS (autizmus Diagnosztikus Obszerváció Séma) 1. modulját alkalmaztuk. Emellett áttekintettük korábbi szakvéleményeit és bölcsődei gondozója jellemzését.
A vizsgálataink idején 2éves 4hónapos Szandra szomatikusan korának megfelelően fejlett, vékony testalkatú, ápolt kislány. Nagy- és finommozgásaiban durva eltérést nem tapasztaltunk; lépcsőn kapaszkodva, után lépve jár, kezessége kialakulatlan, ceruzát többnyire marokra fogja, nyomatéka jó. Az édesanya elmondása szerint gyakran elesik megsérül.
Szandra kommunikációját tekintve kiemeljük,hogy beszédfejlődése kissé vontatottabban indult ; első szavait 15 hónaposan jelentek meg, szókincse lassan, de bővül. Jelenleg egyes szavait következetesen, jelentéssel és helyzetnek megfelelően használja: ezekkel kívánságait fejezi ki, kommentálja saját cselekvéseit (pl. „csücs” leüléskor) mások után megismétel egyes szavakat, illetve megnevez tárgyakat (pl. „kutya”, „baba”). A megnevezett tárgyakra rá is mutat, illetve felmutatja azokat. Jellemző, hogy egy-egy szót azonos, éneklő hanghordozással többször egymás után megismétel. Gyakran előfordul az is, hogy a szavakat nem megfelelő jelentéssel és szituációban mondja (pl. húgát nevezi Annának, de kutyusnak is; az „anya” szót édesanyjára és más emberekre is mondja; a „ham” szócskát gyakran mondogatja akkor is,a mikor nem éhes). A vizsgálaton kívánságait gyakran igyekszik kifejezni után nyúlással, illetve egyujjas mutatással. Utóbbi viselkedését gyakran koordinálja szemkontaktussal, olykor vokalizációval, ugyanakkor többször előfordul, hogy nem lehet pontosan értelmezni, mit szeretne (pl. nem nevezi meg a kívánt tárgyat, nem lokalizálja megfelelően azt). Gyakori, hogy egyes játékokat átad édesanyjának vagy a vizsgálónak, de előfordul, hogy nehezen értelmezhető a kommunikatív szándék (segítségkérés?,elutasítás?,élménymegosztás?). Többször megfigyelhető,hogy édesanyja felé, felfelé nyújtott karral, jelzi, hogy vegye fel, két kezét kifordítva feltartva jelzi, hogy valami (pl. buborék) elfogyott. A vizsgálatokon és otthon ritkán a bólintás gesztusát is megfelelően alkalmazza. Arcán szélsőséges érzelmi állapotai jól tükröződnek, mosolyát gyakran irányítja kommunkatív céllal mások felé. Nevére következetesen odafigyel, egyszerű, az adott helyzetre, tárgyakra vonatkozó utasításokat teljesíti. Az édesanya szerint otthon Szandra következetlenül, de jellemzően nem követi kéréseiket, megítélése szerint inkább nem akarja végrehajtani azokat. Összességében Szandra kommunikációjának mintázata kifejezetten következetlen: bizonyos helyzetekben megfelelően képes kifejezni kéréseit, máskor nehezen értelmezhető kommunikációs szándéka.
A reciprok szociális interakciókra vonatkozóan kiemeljük, hogy Szandra eleinte könnyen fogadta a bölcsődét, később nehezen, sírva engedte el édesanyját, de rövid időn belül meg lehetett nyugtatni. A gondozónők megfigyelései szerint- az akkor 20hónapos Szandra – társait figyelte, köszöntötte őket, közöttük játszott. Az édesanya beszámolója szerint a gyerekeket a játszótéren jelenleg is csak figyeli, esetenként utánozza viselkedésüket. Ha közelednek hozzá, általában elhúzódik. Otthon húga játékát, tevékenységeit gyakran utánozza (pl. négykézláb mászik,csörgőt ráz, rágókát rág). Emellett testvérével kukucs játékot is kezdeményez, játszik. Az édesanya közös tevékenységbe kevéssé tudja bevonni,elmondása szerin mondókázásból, kontaktusjátékból kifordul. Fájdalmában általában nem igényel vigaszt, spontán nem vigasztal másokat, de kérésre puszit ad, símogat.A vizsgáló felé általában kívánságai mentén kezdeményez,közös játékba (pl. labdagurítás, kukucs-játék) rövid időre vonható be. Ugyanakkor a vizsgálaton – és az édesanya elmondása szerint otthon is – gyakori, hogy felhívja mások figyelmét számára érdekes dolgokra, pl. szemkontaktussal, mosollyal, mutatással, tárgy átadásával, tárgy felmutatásával. Közös figyelmi helyzetben a partner figyelmi fókuszát pusztán a vizsgáló tekintetének követésével nem képes, de mutatás segítségével már tudja lokalizálni azt. A vizsgálóval való kontaktusjátékból, szorosabb testi érintkezésből rövid idő után kifordul, ugyanakkor a vizsgálat során többször is édesanyja ölébe kéredzkedik. A szemkontaktust kérésnél, gyakran mások figyelmének felhívásakor is megfelelően alkalmazza, de szemkontaktusa esetenként kissé merev, hosszan kitartott. Összességében kortársakkal visszahúzódó, számára érthető helyzetben kezdeményező felnőtt közeledését elfogadja, felé gyakran kezdeményez is, ugyanakkor édesanyjával kevéssé együttműködő, nehezen irányítható, közös, kölcsönös, tevékenység ritkán alakul ki közöttük.
Rugalmas viselkedésszervezésére, játékára, viselkedésére vonatkozóan kiemeljük, hogy a vizsgálatok alkalmával Szandra figyelmét, érdeklődését – a kezdeti ijedtség oldódása után – felkeltik a felkínált eszközök, ezekkel többnyire funkciójának megfelelően, de csak rövid ideig játszik. Főleg önmagukért beszélő, zárt végű feladatokkal (pl. Montessori torony, formaegyeztetők) foglalkozik szívesen, ezeknél olykor letapad, ismétlődően megcsinálja a feladatot. Emellett életkorának megfelelő, egyszerű mintha-játék elemek megjelennek játékában (pl. önmagát, babát megeteti, megitatja, megfésüli, lefekteti). Az édesanya beszámolója szerint Szandra otthon nehezen foglalja el magát, tárgyakkal a kezében folyamatosan járkál, egy-egy tevékenység csak rövid ideig köti le, főként tárgyakat pakolgat. Változások megzavarják, idegen helyzetben – így vizsgálatainkon is – eleinte kifejezetten szorong, hangosan sír, ki akar lépni a helyzetből, az elvárások egyértelművé tételével (pl. önmagáért beszélő feladattal) megnyugtatható, lassan feloldódik. Zenés játékokra, éneklésre a vizsgálaton egyértelmű negatív, félelmi reakciót ad. Otthon gyakran vannak – környezete számára nehezen értelmezhető – dührohamai, ilyenkor földre fekszik, sír,saját haját tépi, másokat megüt,megcsíp,megharap. Étkezésében nagyon következetlen pl. korábban szeretett ételt elutasít, majd mégis megeszi. Keveset és nyugtalanul alszik, gyakran megébred, ilyenkor nehezen alszik vissza. Szobatisztasága kialakulatlan, de már gyakran jelzi, ha nedves a pelenkája.
Mentális képességek, kooperáció: Szandra értelmi képességei jelenleg formális teszttel nem mérhetők fel. Klinikai megfigyeléseink szerint értelmi képességeiben szignifikáns elmaradás feltehetően nincsen.
Vélemény: a részletes kórelőzmény, a fejlődésmenet elemzése, valamint jelen vizsgálataink alapján Szandra tüneteinek hátterében meghatározónak megkésett beszédfejlődést, és az ezzel összefüggő kommunikációs nehézségeket, valamint az anya-gyermek kapcsolat zavarát tartjuk.Jelenleg autizmus sprektum zavar nem azonosítható. Ugyanakkor feltétlenül fontosnak tartjuk a gyermek fejlődésének követését, ezért 2011 tavaszán vizsgálataink folytatását tervezzük. Az pontos dátumáról a családot levélben értesítjük.
Diagnózis: Nem meghatározott zavara a beszéd és a nyelv fejlődésének,reaktív kötődési zavar
Javaslat: Az édesanyával véleményünket és javaslatainkat részletesen megvitattuk. Feltétlenül javasoljuk Szandra intenzív korai fejlesztésének megkezdését, valamint az édesanya pszichés támogatását, anyai kompetenciájának megerősítését.
Dr. Balázs Anna/ gyermekpszichiáter
Kanizsai-Nagy Ildikó/ kilinikai szakpszichológus
Vígh Katalin és Janoch Mónika/ gyógypedagógusok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése